Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Csonkatorony és környéke

Nyomtatás E-mail
Csonkatorony, FelcsíkA 11 méter magas Csonkatorony a Csíki- medencében, Felcsíkon, Csíkszenttamás fölött jelzi az idő múlását. A rom egy középkori templom maradványa, amelyet Csíkszentdomokos és Csíkszenttamás közösen épített. Abban az időben, a középkorban Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, ezért épülhetett közelebb Szenttamáshoz. A Csíki-medence pedig még mocsaras volt, a hívők csónakokkal közelítették meg a templomot. A Csonkatoronytól már látszik a Feneketlen-tó és beépített környéke. Leereszkedünk a völgybe, új hídon kelünk át egy kis árok felett. A Feneketlen-tó környékét dróthálóval bekerítették, jelentőségét egy tábláról olvashatjuk: a Feneketlen-tó a Csíki-medence egyik legszebb karsztforrása. A gazdag vízi növényzetű tavacskából fakad a bővízű Hővízpataka. A forrástó fokozottan védett természetvédelmi terület. A néphagyomány szerint a Gréces kristályos mészkő alkotta negyven – eltűnő „emésztőnek" nevezett – búvópatak a Feneketlen-tóban fakad fel.

A Feneketlen-tóhoz monda is kötődik a tó mélyén eltűnő kincsről. A kincs maga a víz. A tó vize a Kárpát-medence öt legmagasabb rendű gyógyvize közé tartozik. Ez a forrás a székelységre lett bízva. Őrizzétek és használjátok imával Csaba királyfi népeként.

Eddig a tábla szövege. Segítségül más táblákon imák is olvashatók. A tó eredetéről egy másik legenda arról szól, hogy a templom harangozója kellemetlennek tartotta a korai harangozást, ezért eldugta a harang ütőjét. Az ütő keresésére indult elöljáróság betért a harangozóhoz, akinek háza a tó helyén állott. Amikor kérték a harangütőt, ő azt felelte: Süllyedjek el, ha láttam! De ahogy kimondta a hazugságot, a talaj inogni kezdett, s alig menekültek ki az elöljárók, a harangozó a házával együtt elsüllyedt, a helyén pedig tó keletkezett.

A Feneketlen-tó tulajdonképen egy meleg vizű forrás, a tó, s a belőle kifolyó Hővíz-patak télen a legnagyobb hidegben sem fagy be, a patakban télen is zöldell a növényzet, ezért télen is itt maradnak a vadkacsák.

A tótól távolabb lefúrtak, és egy csövön keresztül szintén meleg víz tör a felszínre. A vizet egy kis fürdőmedencében hasznosítják. A kicsiny medence inkább lábáztató, de része annak a fürdőfelújítási folyamatnak, amely a régi fürdők használatára törekszik. A medence környékét öltöző, WC, filagóra egészíti ki. Az egyik irányító tábla a Szent Anna-kápolna irányába mutat. Oda igyekszünk.

A kápolna a Sándor család sírkápolnája volt, amelyet Szent Anna védelmébe ajánlottak. A Sándor család Csíkszentdomokosról származott, és a kápolna kriptájába temetkeztek. A kápolnát 1861-ben renoválták,1872-ben újraszentelték. 1924-ben Sándor Árpád nyugalmazott ezredes a kápolnát az egyházközségnek ajándékozta. 1935-ben a kápolna körül 100 akácfa csemetét ültettek, ebből még él egynehány. Az 1970-es évek végén a kápolna kriptáját feltörték. Ebben az időben a megyében több kápolna hasonló sorsra jutott. Minden év július utolsó vasárnapján Szent Anna tiszteletére búcsút tartanak a kápolnánál.

A Sándor családnak a településnek a kápolnához közel eső, Sándorok szere részében még áll az udvarház. A hagyomány szerint az udvarházat alagút kötötte össze a kápolnával, de erre semmi bizonyítékot nem találtak.

A kápolnától nagyon szép a rálátás Szenttamásra és a környező hegyekre. A házak közül kiemelkedik a templomtorony. A templom egyik értéke a csíksomlyói Madonnával egy műhelyben készült csíkszenttamási Madonna néven ismert szobor. Ezért, s egyéb értékekért érdemes a templomot meglátogatni.